Nagy szilvavadászatban vagyok mostanában (és egy igazán jó bogyós gyümölcsös illatot is régóta keresek), ezért nagyon megörültem, amikor először hallottam a Fragrance du Bois új, szilvaközpontú parfümjéről, a Forbidden Plumról. Különösen akkor, amikor itthon is megjelent a NEROLI kínálatában.
A kompozíció elsőre sokat ígér. A szilva mellé szegfűszeg és bergamott kerül, a szívben tubarózsa, tejszínhab és rum jelenik meg, az alapot pedig oud, szantál és pacsuli alkotja. A leírás alapján sötét, érzéki, gazdag gyümölcsös illatra számítottam, és bizonyos szempontból ezt meg is kaptam.
A szilva már a nyitásban szépen érezhető, kellemesen telt, enyhén édes, és szerencsére a leszáradás során is megmarad belőle valamennyi. Fokozatosan vékonyodik, átadva a helyét a fásabb, melegebb jegyeknek. Különösen jól sikerült a visszafogott oud, amely elegáns alapot ad a kompozíciónak. A tubarózsa és a tejszínhab puhaságot hoz, de a végeredmény meglepően visszafogott ahhoz képest, amit a jegyzék és az Oud Extrait elnevezés sugall.
A tartóssága viszonylag jó, az intenzitása azonban meglehetősen mérsékelt. A Forbidden Plum szép, finom, kulturált illat, és ezt a karakterét végig megőrzi. Csakhogy félúton az egyszerűsége kissé bosszantóvá kezd válni.
Ebben az egyszerűségben ugyanis érzek némi pökhendiséget is. Mintha a márka azt mondaná: igen, méregdrágán készítettünk neked egy illatot, amely a nagynénéd zselés illatosítójára emlékeztet. Tessék, élvezd a luxust!
Ez egyébként egy visszatérő élményem a parfümökkel kapcsolatban. Néha azon gondolkodom, vajon a készítőik mennyire ismerik azokat a hétköznapi illatokat, amelyek között mi felnőttünk. A kis szocreál gyerekkoromból rengeteg olyan szag maradt meg bennem, amelyet ma újra felfedezek valamelyik luxusparfümben, és egészen más asszociációim támadnak tőle, mint amit a márka valószínűleg szeretne.
Hogy csak egy példát említsek: a Diptyque Orphéon EDP számomra a sarki ABC-ből vásárolt mosogatószer illatát idézi, amellyel gyerekként rengeteg buborékot fújtunk. Másnak persze kifinomult, púderes, fás elegancia. Érdekes, hogy ugyanaz az illat milyen különböző világokat tud felidézni attól függően, kinek milyen emlékei kapcsolódnak hozzá.
De vissza a Forbidden Plumhoz. Ez egyértelműen alkalmi illat, elsősorban hivatalos eseményekre, elegáns vacsorákra ajánlanám. Nyugodtan el lehet menni benne egy fontos munkavacsorára, majd elégedetten hátradőlni a nap végén, hogy ma is sikeres, összeszedett és icipicit szexi kisugárzásunk volt. Megfelelően elegáns, kellően diszkrét, és egészen biztosan senkit sem fog megbotránkoztatni.
Csakhogy az árával már nehezebb kibékülni. A Forbidden Plum tényleg azoknak szól, akik egy kicsit magasabb adózási kategóriába tartoznak, hogy egy TikTokos fordulattal éljek. Vegyék meg, ha megtehetik, mert szép illat, és könnyű lesz vele együtt élni.
Mi, hétköznapi parfümrajongók viszont ennyi pénzért talán joggal várunk egy kis invenciót, meglepetést és érzelmet is. A Forbidden Plum eleganciájához kétség sem fér, de számomra a szilvavadászat egyelőre folytatódik.
A kép a gyártó hivatalos termékfotója.
A borítókép AI illusztráció.
Teljesítmény (bőrön mérve)
Verdikt
Madalina Rita
Rajongókból lett szerkesztők, akik valóban megszagolják, amiről írnak.
